Hús? - Huss! - 4. rész

Sav-bázis egyensúly

A szervezet számára a sav-bázis egyensúly fenntartása életbe vágó feladat. Érzékeny szabályozó rendszer őrködik afelett, hogy testünk belső környezete megmaradjon az enyhén lúgos kémhatású helyzetben (pH=7,4). A táplálkozásunkban jelenlévő savképző és bázisképző élelmiszerek aránya és mennyisége befolyásolja a sav-bázis egyensúlyt. A szabályozásban szerepet játszik a légzés, a vesék kiválasztó működése, és olyan anyagok, melyek tompítani tudják akár a savas, akár a lúgos irányba való elmozdulást. A szervezetnek arra is lehetősége van, hogy elraktározza a sav-bázis egyensúlyt befolyásoló anyagcseretermékeket. Ha túlterheljük a szervezetünket túlzott mennyiségű savképző étel fogyasztásával (ez főként a hús és egyéb állati eredetű ételek), akkor "túl sok savas anyag rakódik le, és ezáltal a ma meglehetősen elterjedt anyagcsere-betegségek jelennek meg: a köszvény, a zsírvérűség, az elhízás és a cukorbetegség." (Dr. Volker zur Linden)

A mai táplálkozási szokások irdatlan mennyiségű savképző ételt tartalmaznak. A bázikus többletet tartalmazó ételek az egészség fenntartásában játszanak szerepet. A savas többletet tartalmazó ételek savas irányba tolják el a pH-t, ezáltal számos betegség okozói.

Amennyiben az ember több savtöbbletet tartalmazó ételt fogyaszt huzamosabb ideig, a savak közömbösítése már komoly problémává válik a szervezet számára. Valószínűleg a fent említett szabályozó rendszerek egyike sem lesz képes eltüntetni a túlzott savmennyiséget. Ekkor következik be a túlsavasodás: az acidózis. Enyhébb acidózis jelei: fejfájás, gyengeség, fáradékonyság, bőrviszketés, nyugtalanság, álmatlanság, csökkent összpontosító- és gondolkodó képesség, izomrángások, lepedékes nyelv. (Dr. Oláh A.)

Az elsavasodás nagyon súlyos következménye a mészhiány. A felesleges savak közömbösítésére a fogakból, csontokból, szövetekből ásványi anyagokat von ki a szervezet. A következmény: csontritkulás, csonttörés, csontfájdalmak, fogromlás, sőt ideggyulladás és idegfájdalmak. A fertőző és gyulladásos betegségek is gyakoribbá válnak. (Dr. Günter)

Nem is olyan régen az orvostudomány még úgy vélekedett, hogy a fölös fehérjemennyiség a vesén keresztül kiürül. Mára bebizonyosodott, hogy ez nem igaz. A fölösleges fehérje elraktározódik a testsejtekben, ezzel hatalmas károkat okozva a szövetekben. Az acidózis legfőbb okozója a szervezetben felhalmozódott fölös fehérje. A fehérje építőkövei az aminosavak. "Ha túl sok aminosav van jelen a testben, felborul a test sav-bázis egyensúlya, ez pedig rettenetes következményekkel járhat. " (Dr. Bieler)

"A menstruáció során is maró hatású vér ürül a normális helyett. Ha az ilyen helyettesítő kiválasztás során a savak igen magas koncentrációt érnek el, könnyen rákot okozhatnak." (Dr. Bieler)

Mozgásszervi betegségek

"A rendelkezésünkre álló statisztikai adatokat túlszárnyalva feltételezhetően minden második embernek van valamilyen reumatikus fájdalma, vagy reumás természetűnek tartható szervi, szöveti elváltozása." (Dr. Irányi J.)

"A felnőtt európai lakosság 45-50%-a szenved artrózis deformansban (idült degeneratív ízületi betegségben), melynek gyakorisága az életkorral egyre növekszik és a hatodik évtizedben eléri a 90%-ot." (Dr. Kajtár L.)

Magyarországon ma a körzeti orvosokat felkereső betegek mintegy harmadának reumatológiai panasza van. A húsban és az egyéb állati eredetű táplálékokban bővelkedő étrend túlsavasodáshoz vezet, és ez a fő oka a reuma fellépésének, mert gyulladáshajlamot idéz elő, másrészt kivonja a savasodást ellensúlyozni képes lúgos ásványi sókat az ízületi tokból és porcokból, az izmokból és a szalagokból. (Dr. Wearland)

Az előző cikkben említett húgysav savas kémhatása miatt a mostani témánkhoz is idekívánkozik. Az állati fehérje, a hús egyik bomlásterméke a húgysav, mivel kiválasztódni nem képes kristályos formában lerakódik az ízületek közé, a porcban stb... Ez az oka a gyulladásoknak és a fájdalmaknak, amivel a reumatikus betegségek együtt járnak. Ráadásul a savas kémhatás növeli a kristályképződést. A köszvényes betegek 98%-a túl sok húgysavat "tárol" a vérében és a szövetfolyadékában. A magas fehérjetartalmú étrend az összes reumatikus betegséget erősíti. Azokban az országokban, ahol magas a fehérje fogyasztás - főként a hús - leggyakoribb a rák, a köszvény, reuma és a szívbaj előfordulása. (Dr. Oláh A.)

A székrekedés hatása a pH egyensúlyra

A korábban már említett székrekedésre újra felhívnánk a figyelmet. A renyhe bélműködés és az idült székrekedés következtében a húsfehérjék 50%-át a vastagbélben tanyázó rothasztó baktériumok bontják le (magyarul a hús megrohad a belekben). Ez főként savas kémhatású anyagok keletkezéséhez vezet, melyek a reuma első számú okozóivá válnak. A rostszegény étrend - a hús rosttartalma szinte a nullával egyenlő - székrekedést idéz elő. Székrekedésnek számít, ha csupán 2-3 naponta van széklet, és renyhe bélműködésnek, ha csak napi egyszer. Egészséges bélműködés esetén a napi székelés száma megegyezik az étkezések számával!

Az emésztőrendszer helyes működéséhez elengedhetetlen egyfajta baktériumflóra jelenléte a vastagbélben. A túlzott állatifehérje-fogyasztás rothadásos folyamatokat idéz elő a bélben, ezért elszaporodnak a rothasztó mikrobák. A rothadás következtében keletkező bomlástermékek, melyekhez a mikrobákban létrejövő mérgek és anyagcseretermékek is csatlakoznak - nagyrészt savas kémhatásúak. Egy részük a széklettel ürül - a szag mindent elárul - a többi pedig felszívódik, és károsan hat, például a sav-bázis egyensúlyra. (Dr. Oláh A.) Ezek a bomlástermékek elsősorban az acidózist segítik elő, de más toxinhatást is jelentenek. Ennek tünetei a fejfájás, a szédülés, a puffadás, a hányinger, a rossz közérzet, szívdobogás, egészen a depresszióig fokozódó lehangoltság.

Savtalanító módszerek

1. Étrend

- Fogyasszunk legalább naponta kétszer nyers zöldségeket!

- Igyunk meg naponta három-négy deciliter frissen készített zöldséglevet!

2. Savtalanító légzés

"Hasunk előtt keresztbe tett karjainkat lassan széttárjuk és fejünk fölé emeljük, lassan, nyugodtan megtöltjük a tüdőnket levegővel. Ezután leengedjük lassan a karunkat, s közben lélegezzük ki - szigorúan csak orron át - a beszívott levegőt, lehetőleg az utolsó csöppig, hosszan elnyújtva, hogy időt adjunk a tüdőnek a vérből a legnagyobb mennyiségű széndioxid felvételére. Ha elfogyott a szusz, ne vegyünk újabb levegőt, helyette húzzuk hátra a vállainkat, mintegy kitágítva ezzel a tüdőtérfogatot, így vákuumot, légritkulást hozunk létre. Ezzel szabad utat adunk a vérből a nagyobb nyomású széndioxid és biogén gázmolekulák számára az alveolusokba. Az összegyűlt gázmennyiséget a vállak előrehúzásával kipréseljük az orrunkon át. Ismételjük ezt meg, amennyiszer tudjuk! Kisebb gyakorlással már három-négy utánlégzés is sikerülni fog.

A sav-bázis egyensúlyban a szervezetben felhalmozódó savas jellegű bomlástermékek miatt bekövetkezett eltolódás e légzéstípussal jól javítható, hiszen segítségével a vérben felhalmozódott szénsavas gázok, biogén gázok távozni tudnak." (Ferencsik I.)

3. Szódabikarbóna-kúra (21 napos)

Éhgyomorra egy kávéskanálnyi szódabikarbónát kell bevenni 1 dl meleg vízben feloldva. Ebéd és vacsora előtt 15 perccel egy csipetnyit kell bevenni, 1 dl vízben elkeverve. (Dr. Hanish)

Szili Zsuzsanna

(Megjelent a MANIFESZTUM újság 5. számában, 2000. október, 18-19. oldal)